Szeretettel köszöntelek a Filigran közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Filigran vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Filigran közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Filigran vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Filigran közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Filigran vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Filigran közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Filigran vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Ezt a témát JAKAB MELINDA indította 12 éve
Legnagyobb ünnepeink nem maradhatnak különböző szimbólumok, jelképek nélkül. Minden kisgyerek tudja, hogy karácsonykor a Jézuska hozza az ajándékokat, amely a karácsonyfa alá kerül, december 6-án jön a mikulás, aki a csizmába rakja az ajándékokat, húsvét napján pedig jön a nyuszi, aki színes tojásokat hoz, de vajon miért pont ő lett a húsvét szimbóluma? Ha meg szeretnénk tudni eredetét egészen a 16. századi Németországba kell visszamennünk. Egyes források szerint itt készítették az első nyulat ábrázoló édességeket és kosárfészkeket. Más források arról írnak, hogy egy több száz évvel ezelőtt élt asszony játékos formában színes tojásokkal teli kosarat rejtettet a gyerekek elől, hogy a játék élvezetén kívül a talált ajándékban is örömüket leljék. Különböző kultúrákban istennek tekintették a nyulakat. Egyes amerikai törzsek a tűz istenének, míg az egyiptomiak a termékenység istenének tartották. A buddhizmus hagyományai szerint a nyúl saját magát áldozta fel Indra istennőnek. Németországban pedig úgy tartják, hogy minden tavasszal ő az, aki új életre kelti a Földet. E babonák és szokások alapján talán nem is olyan meglepő, hogy a nyúl lett a húsvét szimbóluma. A nyugat-európai és magyar szokásokkal ellentétben nem minden országban nyuszi hozza a tojásokat. Franciaországban és Belgiumban a „füles” helyett a húsvéti harangok pottyantják le az égből azokat. Ausztráliában az egyik legnagyobb kártevőnek tartják a nyulakat ezért a déli kontinensen őshonos erszényes nyúl a feltámadás ünnepének jelképe.
Hozzászólások eddig: 2
Kiss Agnes üzente 12 éve
Számos európai nyelvben a zsidó Pészachból eredeztetett szavak a Húsvét megfelelői: Pascua (spanyol), Páscoa (portugál), Pasqua (olasz), Paque (francia), Paste(román).
Főleg germán nyelvterületen viszont az Ostara istennő (a túlvilág istennője, ünnepe a tavaszi napéjegyenlőségkor volt) nevéből eredő Easter, Oster elnevezés honosodott meg, mely a kereszténység előtti, pogány tavaszünnepekre emlékeztet.
Szimbólumok
A tojás ősi termékenység szimbólum, szinte minden népnél fellelhető. A születés, a teremtés (l.: Kalevala), a megújhodás jelképe. A kereszténységben a feltámadás szimbóluma lett. A tojás szimbolikáját még a baromfitartással nem foglalkozó északi népeknél is felleljük, ők a madarak tojásait gyűjtötték az erdőn. Magyarország területén már az avarkori sírokban is találtak díszített tojásokat. A bukovinai székelyek a nagyhéten felállított jelképes Krisztus-sírba is tesznek díszes tojást.
A húsvéti nyúl jelképe Németországból ered, nálunk csak a polgárosodással, a XIX. század folyamán honosodott meg. Eredete igen érdekes, a húsvéti Holdban egy nyúl képét vélték felfedezni, azonkívül a nyúl maga is termékenység szimbólummá lett, rendkívüli szaporasága okán. Szintén német hatásra terjed napjainkban az a szokás, hogy a barkaágat feldíszítik kifújt piros tojással, apró figurákkal.
Kiss Agnes üzente 12 éve
Húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepe, Jézus kereszthalálának és feltámadásának emlékére.
A zsidó vallásban Pészachkor ( jelentése elkerülni, kikerülni ) ünneplik az egyiptomi rabságból való szabadulást. Magyarul a kovásztalan kenyér (macesz) ünnepének is nevezik, mert a fáraó annyi időt sem hagyott a zsidóknak az Egyiptomból való távozásra, ameddig a kenyerüket megkeleszthették volna, ezért a vízből és lisztből gyúrt kelesztés nélküli maceszt (pászkát) ették. Eredetileg a két ünnep időben egybeesett, majd 325-ben a niceai zsinat a keresztény húsvétot a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő első holdtölte utáni vasárnapra tette. Mivel ez az időpont évről-évre változó, a Húsvét ún. mozgó ünnep. Az ünnepet megelőző 40 nap a nagyböjt, Jézus 40 napos pusztai böjtjének emlékére,a felkészülés, a lelki és testi megtisztulás ideje.
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Új hozzászólás